Éppen a szánalmas kis virágaim közül próbáltam kiszedegetni a gazt, amikor ez a szépség rontott elő a fűből. Azonnal fellapoztam az okoskönyvet, és megtudtam, hogy az egyáltalán nem kedves darázspókkal futottam össze. Ez is amolyan kannibálpók, a nőstény párzás után megeszi…

Találtam még néhány zseniális képet, amiket muszáj megmutatnom. Kapcsolódva az előző témához, és a döglött augusztushoz, íme még egy frissítő koktél Kefaloniáról. A golgotavirág különösen lenyűgözött - nem hiszem, hogy van ennél tökéletesebb látvány ezen a…

Utolsó. Aztán vége a nyaralásos szépeknek. Furcsa, hogy az augusztus milyen döglött tud lenni. Mintha nem is ugyanaz a nap sütne. Bezzeg a tél minden gond nélkül tud félévig tombolni. Hihetetlen kitartással löki magából a minuszokat gyakran még május tájékán is. Az biztos: a…

Mivel Kefaloniát még "csak" félig lepte el a tömegturizmus, így nagy eséllyel bekukkanthatunk az ott élők mindennapjaiba. A szieszta itt is szent, akárcsak bárhol máshol Görögországban. Az üzletek bezárnak, kiürülnek az utcák, sőt, olyat is láttunk, hogy a teherautó…

Nagyon tetszett, hogy Kefalonián mennyire tiszteletben tartják a macskákat, meg úgy általában az állatokat is. Sokszor jártunk már görög földön, de itt ez szembetűnő volt. Mindenhol etették őket, szabad bejárásuk volt az éttermekbe, sőt a hotelben, ahol laktunk, még…

Nem lehetett halogatni tovább, idén elmentünk nyaralni. A nagy kiköltözésnek köszönhetően már két éve (vagy három?) nem voltunk, és hát azért élmények is kellenek, nem csak sóderlapátolás. Nagy volt az arcunk, mert kitaláltuk, hogy majd jól lemegyünk Kefaloniára kocsival,…

Elolvadt a hó, a március is már a küszöbön van, a természet azonban még lustálkodik. Ebben a szottyadt időben nem sok fotóznivaló akad, hiszen aligha jó téma az olvadás után visszamaradó kutyakaka. Tud annyira és olyan sokáig tél lenni, hogy megfeledkezzek arról, hogy milyen az,…

Eszembe jutott a véget nem érő téli hóesés. Meg az, hogy mennyire utáltam. Színek nélkül szar az élet. A tél ilyen, ezért (sem) nagyon  birom.Azért így, hogy érezzem a különbséget.  

Nemigazán kedvelem ezt a kis lényt. Inkább fenyegető, mint szép mintázata ellenére ártalmatlan, de az embernek mégis olyan érzése van, hogy csíp, harap stb.

Még egy gyöngyszem a macska vs. egér sorozatból. Hihetetlen élmény volt látni, ahogy a konzervhez szokott, indoor macskám próbál rájönni, hogy mi is legyen a következő lépés…  

Az amúgy teljesen arisztokrata vérű Pepi nyár közepén megmutatta, hogy igenis tud vérbeli macska is lenni. Az egeret persze sajnáltuk, de akkor is ez az élet rendje.