Mert madarat, meg kolibrit, meg szitakötőt, meg pillangót, meg kigyót már láttunk. De ez valami egészen különleges.Szarvasbogár és csiga gyűrű Sylvie Corbelintől. Nem tehetek róla, én imádom.

Éppen a szánalmas kis virágaim közül próbáltam kiszedegetni a gazt, amikor ez a szépség rontott elő a fűből. Azonnal fellapoztam az okoskönyvet, és megtudtam, hogy az egyáltalán nem kedves darázspókkal futottam össze. Ez is amolyan kannibálpók, a nőstény párzás után megeszi…

Volt egy sáskánk, kb. tavaly ilyenkor fogadtuk be. Imre volt a becsületes neve. Azóta minden imádkozó sáska Imre. Ma délelőtt kettő Imi is ájtatoskodott a "kertünkben".Aztán a következő gondolatom mindjárt az, hogy mi is az az "ájtatos":"Eredeti értelmében…

Eszembe jutott a véget nem érő téli hóesés. Meg az, hogy mennyire utáltam. Színek nélkül szar az élet. A tél ilyen, ezért (sem) nagyon  birom.Azért így, hogy érezzem a különbséget.  

A Garancson sokkal több a pók, mint kellene. Nem vagyunk jó viszonyban, nagyon nem.Az itteni pókok jellemzőiGigantikusak, rusnyák, nem szelídek, szép szóra nem hallgatnak, biztos, hogy szőrösek, és sokkal több lábuk van, mint egy átlag póknak, ha mégsem, akkor valamitől kövérek,…

A Garancs állatvilága mindig okoz meglepetéseket. Legutóbb ez a rendkívül esztétikus hernyó ejtett ámulatba bennünket. Sajna nem tudtuk beazonosítani, milyen pillangó lesz belőle, ha valaki nálunk okosabb ezügyben, megírhatná.  

Vissza a Garancsra. Kerti ásókázás közben érdekes kis lényekre bukkanhatunk.

Gyermekkorom meghatározó sorozata - miután sorban kinőttem a Pirx kapitányt és az Orion űrhajót, túltettem magam azon, hogy Tamara sosem lesz az enyém - a 70-es 80-as évek alapműve, az Alfa Holdbázis.Ez a film gondolkodtatott el először azon, hogy kicsik vagyunk és létezésünket…

Nyilván egyből azt hittem, hogy valami trópusi pók keveredett hozzánk, és ennek megfelelően némileg be is pánikoltam. Az ember lánya mezei keresztes, kaszás stb. pókokhoz van szokva, nem ilyen gyors mozgású, hatalmas szörnyekhez. Aztán persze le is fényképeztük és elküldtük egy…

Nemigazán kedvelem ezt a kis lényt. Inkább fenyegető, mint szép mintázata ellenére ártalmatlan, de az embernek mégis olyan érzése van, hogy csíp, harap stb.

Imre, a sáska másfél hónapig vendégeskedett nálunk. Miután nem bírtuk tovább nézni, hogy szép lassan kockára fagy a hidegben az ajtófélfánkon, befogadtuk. Elég hülyén éreztem magam, amikor a Mammutba nem a szokásos nőcis cuccokért mentem, hanem tücsökért (mert ott lehet ám…