Bill a király! 1. rész

Lassan egy éve lesz, hogy Bill, a kutyák királya nálunk lakik. A hajléktalan hippi tavaly áprilisban látogatott meg minket először, és (nyilván) nem is tudtam és nem is akartam kiutasítani házunk tájáról. A keresztelője már ekkor megtörtént, mert életkedve, büszkesége, és nem utolsósorban külseje Deák Bill Gyulát jutatta eszembe, a hányatott sorsú tehetséget, akit mai napig a magyar zenei élet királyának tartok. Bill a király! Ez tény!

Nem sokkal később alkalmi kutyánk szó szerint kifordult szemmel jelent meg, s bár lesznek még itt sokkos képek, ezt a látványt tényleg nem szeretném megosztani az olvasóval. Sok pletyka keringett az utcában mi is történhetett vele, ez most nem is számít (később arra is fény derül, miért nem); de kb. ez volt az a pillanat, amikor Bill hivatalosan is a mi kutyánk lett. Folyt. köv.

Ez a kép első megjelenésekor készült

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.