A szomszéd fája mindig zöldebb?

Akinek még nincs, annak most már van. Akinek már van, annak van még egy. Felelősséget vállalunk a gyermekünkért, a házikedvencért, tetteinkért, munkánkért. A felelősség súlya már egész kicsi kortól megvan, csak más minőségben. Örök érvényű fogalom, az egész életünket végigkíséri.

Garancstető új sztárjai a törökmogyoró fák. Most értük teszünk valamit. Heti kétszer, ha nagy meleg van, talán többször is. Megöntözzük őket, tán még beszélünk is hozzájuk közben. (De ez lehet, hogy csak a „bogarasok” tulajdonsága? Pl. az enyém?)

 A törődésünk persze nem teljesen önzetlen – hisz, ha az lenne, bármelyik csemetét örökbe fogadhatnánk az erdő mélyén – ők is tesznek értünk. Díszítik a környezetünket, és pallérozzák az önbecsülésünket, azzal hogy ránk vannak utalva. A gondoskodás öröme jó nekik, nekünk, és nem utolsó sorban a közösségi szellemnek: indul az örök játék!

Kié nagyobb? Kié zöldebb? És ez jó, hisz így lesz mindegyik nagy és zöld – mindenki örömére!

 Isten hozott titeket, jó, hogy itt vagytok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.