Nagyon, de nagyon tud bosszantani, ha valaki tart kutyát, macskát, házi bármit, és szarik rá.

Van lehetőség megoldani a problémát: barátok, ismerősök, azoknak az ismerősei, internet, örökbe lehet adni valaki olyannak, akinek örömet okoz egy állat, és nem csak nyűgnek éli meg: szeret vele foglalkozni, kiviszi sétálni, megeteti, játszik vele, és nem elnéz fölötte, mellette, vagy behunyja a szemét, és ezzel egyidőben elzárja az agyának, szívének azt a minimális szegletét, ami a lelkiismeretéért felel. Persze, hogy nem mondtam újat, tudom, és megígérem, nem fogom ideírni az erre vonatkozó örök és megunhatatlan kisherceges idézetet, de akkor is, az ilyen állattartó legalább ismerje el a hiányosságait, nézzen szembe önmagával, és legalább egy dolgot tegyen azért az állatért: Keressen neki egy új gazdit! Nem nagy dolog, nem kerül semmibe, és ő is lesöpörheti a nemlétező követ a szívéről.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.